SZAKMAI SZEMMEL A NONPROFIT KOMMUNIKÁCIÓRÓL

Gondolat ébresztőül megosztjuk - a mintegy - ajánlásként érkező véleményeket, amelyek a hazai kommunikációs szakemberek álláspontját tükrözik a nonprofit kommunikáció helyzetéről, fejlődésének szükségszerűségéről egyben támogatják a CivilKomP törekvéseit, igazolják hosszú távú céljait.
Ezen gondolatok képezik a Civilkomp konferencia felvetéseinek kialakítását, a programok szervezését, biztosítják a szakmaiságot és a gyakorlatban hasznosítható tudás megszerzését.

Dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, a CivilKomP fővédnöke
Dr. Bódi György igazgató Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága, a CivilKomP szakmai védnöke, plenáris előadó
Ferling József kommunikációs tanácsadó, Magyar Public Relations Szövetség elnöke, a CivilKomP szakmai védnöke, plenáris előadó
Tonk Emil a Magyar Marketing Szövetség ügyvezető alelnöke, a Civilkomp szakmai védnöke, plenáris előadó
Prof. Dr. Hoffmann Istvánné egyetemi tanár, közgazdász, a CivilKomP plenáris előadója
Barát Tamás alelnök Európai Public Relations Konföderáció
S. Takács Zsuzsanna elnök MPRSZ TCK Tagozat, a CivilKomP "A" szekciójának vezetője
Liling Tamás ügyvezető igazgató Nonprofit Média Központ Alapítvány, a CivilKomP "B" szekciójának vezetője

"A társadalmi célú - közte a nonprofit - kommunikáció elengedhetetlen eszköze a nyilvánosságnak. A nyilvánosság pedig a civil társadalom egyik éltető lételeme.
Nyilvánosság nélkül nincsenek átlátható, motiváló célok, nincs lelkesítő kohézió, nincsenek mozgósító eredmények.
A társadalmi célú kommunikáció természetesen több mint nyilvánosság. Az üzenetek hatékony küldése feltételezi a szakmai professzionizmust, a célközönség pontos megválasztását, a jól hangzó szlogeneket, az időzítést, a legszélesebb közönséget elérő kommunikációs csatornát, az érzelmi és értelmi hatások arányának pontos eltalálását, és még számos elemet.
Egyet viszont nagyon fontosnak tartok: bármennyire is törekszik a professzionizmusra a társadalmi célú kommunikáció, soha sem lehet manipulatív. A manipulálás gyökeresen ellentétes a civilség őszinteségével és tisztaságával."

Dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter, a CivilKomP fővédnöke

Oldal tetejére

"A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa a hét regionális és országos hatókörű működési támogatást nyújtó kollégiumok mellett három szakmai kollégiumot hozott létre, amelyek közül az egyik az " NCA civil szolgáltató, fejlesztő és információs kollégiuma" elnevezést viseli, s a Tanács döntése szerint ebben az évben 580 millió forint keretösszeggel gazdálkodik. A fejlesztés és az információ messzemenően magában hordozza a társadalmi célú kommunikáció hitelessé, szakszerűvé tételének igényét.
Az NCA Tanácsa tehát nemcsak felismerte ezt, hanem ilyen irányú ötleteket, programokat és tetteket vár, és ehhez forrásokat is rendelt. Ez alapot jelenthet az első lépésekhez."

Dr. Bódi György igazgató Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága, a CivilKomP szakmai védnöke, plenáris előadó

Oldal tetejére

"A társadalmi ügyek kezelésének minősége szempontjából meghatározó a társadalmi szereplők közötti kommunikáció információtartalma, nyíltsága és őszintesége. A civil szféra szereplőinek érdekeik és az általuk képviselt értékek érvényre juttatásához sokszor alig marad más eszközük, mint a kommunikáció. A legkevésbé sem lehet mellékes ennek hatékonysága, professzionalizmusa. A public relations eszköztára Magyarországon számukra még óriási lehetőségeket tartogat."

Ferling József kommunikációs tanácsadó, Magyar Public Relations Szövetség elnöke, a CivilKomP szakmai védnöke, plenáris előadó

Oldal tetejére

"A társadalmak fejlettsége, "felelősségérzete" jól lemérhető a civil szervezetek támogatottságán.
Különösen fontos, hogy a civil kezdeményezések segítsék egymást közös céljaik elérésében. A Magyar Marketing Szövetség ezért kötelességének érzi, hogy - Nonprofit klubján keresztül - teljes szakmai támogatását nyújtsa az immár második alkalommal megrendezendő Civilkomp rendezvénynek azzal, hogy aktívan részt vesz a konferencia szakmai előkészítésében, és szakemberei előadásaikkal is erősítik azt."

Tonk Emil a Magyar Marketing Szövetség ügyvezető alelnöke, a Civilkomp szakmai védnöke, plenáris előadó

Oldal tetejére

"Alig 4-5 évvel a rendszerváltozás után már nyilvánvalóvá vált, a magyar társadalom egyik nagy súlyú deficitje, amelyet azzal jellemeztünk, hogy szinte teljesen hiányzott a civilszféra és emiatt a profitérdekek és közös a értékek összehangolása, az együttgondolkodás és annak kommunikálása. Az adósságot még nem törlesztette a marketing és kommunikációs szakma, holott tisztában vagyunk azzal, hogy a profit és nonprofit szektorban az egymásra épülés és -utaltság bázisán érhet? el a látszólag ellentétes érdekek feloldása és a kívánatos magatartás kialakítása. A társadalom nem nélkülözheti, de pótolni sem képes a civilszférában létrehozott értékeket, amelyhez nélkülözhetetlenek a profitszférában már bevált marketing és kommunikációs eszközök. A célok megvalósításához igénybe kell venni minden eszközt, mert a társadalmi értékek elbizonytalanodtak, s a problémák halmozottan jelennek meg. Például: kiszolgáltatottság érzés, anyagi gondok, b?nözés, alkoholizmus, drog, AIDS, környezetromlás stb. A civil munka értékének megbecsüléséhez a marketing szolgáltatja azt a filozófiát, vagyis elégedetté tenni azt, akivel kapcsolatba kerülök és akkor én is elégedett leszek - amely az élet minden területén már bizonyította alkalmasságát. Ez a gondolkodásmód a mai civilszervezetekben még gyermekcip?ben jár, de már elindultunk a helyes irányba, mert ezt felismertük."

Prof. Dr. Hoffmann Istvánné egyetemi tanár
közgazdász, a CivilKomP plenáris előadója

Oldal tetejére

"Létezik a világon egy dolog, ami nem létezik: Nem kommunikálni nem lehet! Mindenki kommunikál, mindenkor és mindenhol. Ezt teszi a civil társadalom is, még akkor is, ha esetleg szereplői nem tudatosan, hanem esetlegesen, spontán módon kommunikálnak. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni célszerű, a kommunikációt tudatossá kell tenni! A kommunikációt tudatosan kell megszervezni, a civil szervezetek reputációját is tudatosan kell felépíteni. Ehhez szükség van a pr személetére, minden eszközére, a Társadalmi Célú Kommunikációra.
Ezt célozta a közelmúltban a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya kezdeményezése és a TCK alapfogalmaira vonatkozó ajánlásának kidolgozása is. A társadalmi kommunikáció során leggyakrabban használatos terminológiák egyértelműsítése érdekében a kifejezéseket szakmai - társadalmi vitára bocsátotta. A vitában részt vettek a hazai kommunikációs szakma társ-szervezetei. A vitában elhangzott észrevételeket figyelembe véve készült el az ajánlás, minden magyar újságíró, valamint a magyar nyomtatott és elektronikus média minden szereplője számára. (A TCK kifejezések feltöltésre kerültek a Civilkomp CD-re - a szerk.)
Ez a konferencia kiválóan alkalmas arra, hogy ezt az ajánlást a civil szféra minden szereplője megismerje, hiszen egy ilyen konferencia is hozzájárulhat a társadalmi konszenzus kialakulásához, mivel, ahogyan az ajánlás fogalmaz: "a Társadalmi Célú Kommunikáció a társadalom egésze, illetve csoportjai által, a társadalom egésze, vagy valamely részterülete számára a társadalomban megjelenő információk cseréje.
A társadalmi célú kommunikáció, mint tevékenység, tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy a közösség és annak csoportjai között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot és együttműködést építsen és tartson fenn.
Ez a megfogalmazás megfelel az európai kommunikáció felfogásnak. Az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarország számára rendkívül fontos, hogy európai módon éljünk, gondolkozzunk."

Barát Tamás alelnök Európai Public Relations Konföderáció

Oldal tetejére

"Különféle nyilatkozatokat, szakmai és laikus okfejtéseket látva gyakran merül fel bennem, hogy amikor nonprofit kommunikációról esik szó, vajon minden érintett ugyanarra gondol-e. Azonosak-e az elvárások és az ambíciók, meghallgatják és meghallják-e egymást a partnerek?
A CivilKomP '04, a "civil közélet második találkozója" alkalmából kapott felkérés "A nonprofit kommunikáció - PR a gyakorlatban" szekció vezetésére felvetette bennem a kérdést: én magam miért csinálom, mit és hogyan szeretnék csinálni a jövőben és érdemes-e továbbra is a cégem érdekein túl áldozatot vállalni olyan célokért, amelyekért nem jár fizetség. A válasz meglepően egyszerű, már-már banális. Sok hétköznapi gyűrődés mellett annyi örömet, inspirációt és sikerélményt kaptam a pr-szakmától, hogy illik valamit visszaadni, törleszteni belőle. Mert az a véleményem, hogy a társadalom egészét, környezetünket, kulturális értékeinket, egészségünket és minőségi emberi kapcsolatainkat érintő ügyeket nem reklámozni kell. Az önzetlen adományozás, a támogatás, de még az üzleti megfontolások által vezérelt szponzoráció is hosszú távú, párbeszédre épülő bizalomépítést igényel az érintett partnerek között. Vagyis nyilvános kapcsolatokat. Nyitott, az egész közösség számára elérhető közszolgáltatásokat és információkat. Közhasznú kommunikációt. A public relations megértését, megtanulását és tudatos használatát a civil társadalom kommunikációjában.

Láttunk már lenyűgöző, abszolút profi kommunikációs munkát nonprofit szervezet megbízásából és - sajnos jóval többször - láttunk már etikátlan, amatőr, agresszív, buta, sokszor a saját érdekeivel is ellentétes kommunikációt szintén nonprofit szervezet által szennyezve gondolati környezetünket. Lehet ugyanis jól és lehet rosszul kommunikálni. Lehet a civil szervezetek kommunikációját "házon belül" megoldani és lehet tanácsadót, ügynökséget alkalmazni, forprofit vagy nonprofit alapon akár. Lehet "low-budget" kommunikálni és - ami a civil szervezetek számára talán a legnagyobb erőt jelentheti - lehet kommunikációjukban az önkéntes segítők megfizethetetlen értékét az események szervezéséhez, az üzenetek pontos célba juttatásához igénybe venni. De tudni kell minden civil és nem civil szereplőnek, hogy a lelkesedés nem helyettesítheti a szakmai tudást és a hozzá nem-értés nem ritkán a kitűzött célokkal ellentétes eredményt, sokszor igen nagy kárt okoz. Ez esetben pedig tökéletesen mindegy, hogy mi mennyibe kerül és mi miért van ingyen.

Őszintén remélem, hogy a CivilKomP évről-évre egyre erősebb rendezvény lesz, irányt mutat és praktikus segítséget nyújt a civil szervezetek számára a szakszerű és eredményes civil kommunikáció területén, s talán még arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a Társadalmi Célú Kommunikáció társadalmi szerepét és fontosságát, kormányzati és önkormányzati kötelezettségeit senki ne keverje össze a "nonprofit kommunikáció" társadalmi szerepével és fontosságával.
S. Takács Zsuzsanna elnök MPRSZ TCK Tagozat, a CivilKomP "A" szekciójának vezetője

Oldal tetejére

"2003. évi Civilkomp egyik előadója és egyik szekció munkájának közreműködőjeként meggyőződhettem, hogy végre valami elindult! A civil szektort szinte a lehetőségek megnyílásától belülről, a tevékenység oldaláról megélők közé tartozom. Végigéltem tehát a nagy lelkesedés, a határtalan önfeláldozás, a "szakmásodás" minden romantikus, keserves, sikeres és kudarcokkal terhes időszakát. Átéltem a külső és belső kényszerek kiváltotta fejlődési stációkat, és már nem csupán a konkrét szervezet szemszögéből, de ha lehet ilyen nagyképűen fogalmazni a "szektor" nézőpontjából is igyekeztem megérteni, értelmezni ezeket a kihívásokat, ill. a jó vagy kevésbé jó válaszokat, akciókat, reakciókat.
A hazai civil társadalom komoly eredményei ellenére még mindig súlyos identitás zavarral, önértékelési problémával, önbecsülési nehézséggel küzd, annak ellenére, hogy sok tekintetben visszavonhatatlan és elvitathatatlan eredmények állnak mögötte, és a magyar társadalom jövőjének meghatározó tényezővé erősödött.
E furcsa átmeneti helyzetben igen komoly lehetőség és felelősség a társadalmi kommunikációban vállalt szerepe, és megjelenési esélyeinek a fejlődése. Erre már a szektor is kezd ráébredni (lásd. forrásteremtés, 1% kampány, stb.)

Ami legalább ennyire izgalmas, hogy kezdenek megteremtődni a szektornak a partnerségi lehetőséget biztosító alapok (lsd, politikai érdekek, ellátórendszeri dilemmák, értékválság, értékviszonyulási problémák, piaci telítettség kérdései, stb.)

E kettős fejlődés egyik eredményeként értékelhető a 2003. évi Civilkomp rendezvény is. E rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a meghívott szakemberek saját ismereteik, tapasztalataik "bástyái" mögül kimerészkedjenek és az egyébként rájuk települő kényserektől kicsit felszabadulva, kezdjenek "figyelni" egymásra.
Úgy gondolom ez elvitathatatlan érdeme volt a konferencia tárgykörében érintett szakterületek kiválóságainak! Nyitánya egy komoly tétre menő kihívásnak: nevesítve, mire megyünk ketten együtt, ha félre tesszük az eddigi elefántcsont toronyban őrzött kincseinket, tudásunkat, és ismét mozgósítani tudjuk azokat egymásra és a valós igényekre figyelve!
Úgy gondolom és remélem, hogy a 2003. évi nyitány ígéretes volt, de az "igazi" izgalmas szakmai munka 2004. őszén kezdődhet! És ez minden érintettnek egyformán komoly érdeke!"

Liling Tamás ügyvezető igazgató Nonprofit Média Központ Alapítvány, a CivilKomP "B" szekciójának vezetője

Oldal tetejére